Szombaton a Nappali üzem programja Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Debreczeni László sepsiszentgyörgyi származású adótanácsadó közötti beszélgetéssel indult. Nekik munkakörükből adódóan soha nincs hagyományos értelemben vett, átlagos napjuk. A meghívottak foglalkozásukról, szenvedéllyel való munkavégzésről, kikapcsolódásról, feltöltődésről, előrelépésről és még sok másról meséltek. 

Mit is nevezhetünk sikernek? Constantinovits Milán a következőképpen fogalmazott válaszában: ,,Szerintem vannak nagyobb mérföldkövek, és vannak hétköznapi sikeres pillanatok, amelyek éppen akkor töltenek fel és töltenek el elégedettséggel. Ha ilyen nagyobb mérföldköveket nézek a saját életutamban, akkor azt mondhatom, hogy amikor korábban pedagógusként dolgoztam, és az első osztályom sikeresen leérettségizett, az nagyon nagy büszkeség töltött el. Hasonló elégedettség, egy euforikus érzés tölt el akkor is, amikor sikerre viszünk az MCC-ben egy projektet. Legyen az egy sikeres KP-s klubdélután, egy új város programba való bekapcsolása vagy egy teljesen új képzési program elindítása. Ezek azok a szakmai sikerek, amelyekre azt mondom, hogy jó, hogy elértem őket. De ilyen lehet az, amikor az ember végiggyalogol egy 24 kilométeres túrát. Az is egy katartikus érzést ad. Ami mostanában elégedettséggel tölt el, hogy sokáig viaskodtam a doktori disszertációm megírásával, és pont ezen a nyáron sikerült befejeznem. De már érzem azt, hogy lassan valami új célt kell belőni.”

Debreczeni László arról fejtette ki a véleményét a karrierépítési nehézségek, a lehetséges buktatók és elakadások kapcsán, hogy a ,,kötelező köröket” nem lehet, sőt nem is szabad átugrani, az igazi siker ugyanis csak kemény munka árán érik be. ,,Ha egy fiatal egy szakmában ki akar teljesedni, jobb akar lenni, akkor vannak bizonyos lépések, amelyeket meg kell lépni. Van, hogy évekig kell dolgozni ahhoz, hogy a szakmai tudás a tied legyen, hogy tapasztalatot szerezz, ez másképp nem megy. Azt mondják, hogy a komfortzónán belül nem lehet fejlődni. Sokszor fel kell áldozni a kényelmet ahhoz, hogy fejlődjünk szakmailag.”